Január 21-én kezdődik a Magyar Kultúra Hete

Két színházi előadás is lesz az első napon a Szakszervezetek Művelődési Házában.

Január 21., Szombat
Szakszervezetek Művelődési Háza, kisterem, 17 óra

MÁTHÉ KRISZTA: APRÓKA ESZPONKA - lírai pillanatok Frumószából
Satart produkció - felolvasószínházi előadás

Előadja: Sata-Bánfi Ágota

„Előadásunkban a székely-magyar és a csángó-magyar kultúrák összefonódását, a nyilvánvaló rokonságot, az egy tőről fakadt gondolkodás és életmód megmutatását szeretnénk. Visszamenve az időben a régi, hagyományos közösségek életmódját, szellemiségét, bájos egyszerűségét, természetközelségét és humorát bemutatva belesimulni a mába, ahol már tét az is, hogy megőrizzék ezek a közösségek a nyelvüket, hagyományaikat, nemes és derűs gondolataikat a XXI. század csillogó-villogó reklámőrületében. Szeretnénk azt is megmutatni, hogy megfér egymás mellett az, hogy egy csángó gyerek az okostelefon szolgáltatásai mellett fontosnak tartja csodálatos ősi nyelvének megőrzését, ápolását és továbbvitelét, mint ahogy azt is, hogy milyen anyagi és társadalmi nehézségekkel kell megküzdenie a Csángóföldön tanító magyar tanároknak, akik minden nehézség ellenére végtelen hittel és lelkesedéssel oktatnak, nevelnek" - írja a rendező.

Az előadás szövegkönyve Máthé Kriszta, a Bákó megyei Frumószán tanító magyartanárnő és újságírónő írásai alapján készült, melyek a kolozsvári Szabdságban és a PR Herald oldalain jelentek meg. A vetítésre kerülő fotókat szintén ő és férje Neagu Adrian készítették.

Az előadás rendezője a székelyudvarhelyi születésű Sata Árpád színművész, aki 20 évet töltött el erdélyi magyar színpadokon és ebből 18-at a Kolozsvári Állami Magyar Színháznál. Az előadó Sata-Bánfi Ágota Kolozsváron született, iskolás korában minden nyári vakációt a nagyszüleinél töltött Székelyföldön, így testközelből tapasztalta meg a székely ember küzdését a megmaradásért a mindennapi létben. Az előadásában elhangzó csángó dalokat frumószai csángó asszonyoktól gyűjtötték. Az előadásban közreműködik a PásztorHóra egri népzenei együttes, akik autentikus csángó népzenei kísérettel gazdagítják a produkciót. Az előadás kísérőrendezvényeként a szerző és férje által e témához kapcsolódóan készített fotókból, lehetőség szerint kiállítást is szeretnénk megvalósítani. A jelen nem létezik a múlt nélkül a múlt pedig a jelenben él tovább."

Szakszervezetek Művelődési Háza, nagyterem, 19 óra

BETYÁRJÁTÉK

Ferenczi György és a Rackajam koncertfilmszínháza. A Nemzeti Színház és a Híd Média Kft. közös produkciója.

Sobri Jóska, Patkó Bandi, Veszelka Imre (és családja), Angyal Bandi, Jáger Jóska, Zölt Marci, Savanyú Jóska - és a 19. századi betyárok közül a legismertebb: Rózsa Sándor. Rablók, gyilkosok egyfelől, másfelől népballadák, mondák folklorizálódott hősei, az egykorú ponyvairodalom sztárjai. A betyárkirály, az 1848-49-es szabadságharcban is szolgáló Rózsa Sándor alakja Krúdy Gyulát és Móricz Zsigmondot is megihlette - de egyiküket sem a betyárkirály életrajzi hitelessége érdekelte. Krúdyt leginkább a szeretőket tartó férfi alakja foglalkoztatta, Móricz számára pedig a „természeti, az állatokéhoz hasonló, társadalmon és időn kívüli boldogság" szimbólumát testesítette meg.

Ferenczi György és a Rackajam - Vidnyánszky Attila és Szomjas György meghívására - a Nemzeti Színházban mutatta be a Betyárjáték című új produkcióját. Ferenczi György szerint olyan ez az előadás, „mint egy élő, videóklipszerű zenés film. Szomjas György - aki egykor a Kopaszkutyát rendezte, tehát igencsak benne van a rock and roll - összeállított egy kvázi dramaturgiát." A dalokat különböző színházi jelenetek, filmbejátszások kötik össze, hagyományos dialógusok azonban nem lesznek. A táncnak is meghatározó szerepe van az előadásban: Kovács Norbert Cimbit és társait kérték fel, akik ugyancsak az autentikus népzene-néptánc világából érkeznek.


Jegyek a színház jegypénztárában igényelhetők!